Szinte mindenki szereti a karácsonyt! Ha csak kimondom a szót, máris érzem az orromban a fenyő varázslatos illatát, látom magam előtt a gyönyörűen megterített asztalt és a gyerekeim csillogó szemét, amint alig várják, hogy kicsomagolhassák a sok ajándékot.
A sok csodás magyar szokást és a hozzá kapcsolódó szavakat észrevétlenül szívjuk magunkba egészen kicsi korunktól fogva.
De mi a helyzet az angol szavakkal és a mögöttük megbúvó hagyományokkal?
Hoztam pár karácsonyhoz kapcsolódó szót, aminek ha a háttérsztoriját megismered, biztosan könnyebb lesz megtanulni.
Kezdjük talán a legtöbbet emlegetett személlyel, a Mikulással. De melyik a helyes: Father Christmas vagy Santa Claus? Mai világunkban a két megnevezés egy és ugyanazt az alakot jelenti: a nagy vidám fickót piros kabátban és hatalmas szakállal, aki ajándékot hoz a gyerekeknek. Pedig régen két külön személyt takart a két megnevezés.
Father Christmas eredete a 15. századi Angliáig nyúlik vissza. Nem ajándékot hozott, hanem a kis Jézus megszületésének hírét. Eredetileg zöld vagy vörös díszruhában volt szőrme szegéllyel, és arra biztatta az embereket, hogy legyenek vidámak és egyenek jókat.
Santa Claus, eredetileg Saint Nicholas a keresztény püspök ajándékot hoz a jó gyerekeknek.
A mindenki által ismert kissé pocakos, mindig vidám, piros ruhás és nagyszakállú idős úriember kinézetét, aki rénszarvasaival körbe utazza a nagyvilágot valójában egy amerikai karikatúristának köszönhetjük a viktoriánus korból.
Sokan úgy tudják, hogy Viktória királynő és férje, Albert herceg voltak az elsők, akik 1840 körül felállították az első karácsonyfát. A legenda szerint Martin Luther 1536 telén épp egy fenyőerdőn sétált keresztül, amikor az égre felnézve rengeteg csillogó csillagot látott. Ez indította őt arra, hogy egy gyertyával díszített fenyőfát állítson karácsonyra otthonába, ezzel emlékeztetve gyermekeit a csodálatos égboltunkra, ahonnan Jézus érkezett. Németország más területein tiszafa ágat vittek a házba karácsony táján, és azt díszítették fel.
Valójában a német származású Zsófia Sarolta királynő, III. György felesége állított először karácsonyfát Windsorban 1800 decemberében, amikor egy hatalmas karácsonyi ünnepséget tervezett a környék gyermekeinek. Arra gondolt, hogy a szokásos tiszafa ága helyett egy egész fát fog felállíttatni, és gyönyörű csecsebecsékkel, gyümölcsökkel és csillogó díszekkel dekorálja. A gyermekek úgy elámultak a feldíszített fán, hogy bizonyára csodaországban érezték magukat. Amikor 1840 decemberében Albert herceg több lucfenyőt is importált szülővárosából, Coburgból, az arisztokrácia számára már nem jelentett újdonságot. Azóta a karácsony elképzelhetetlen az örökzöld fenyő nélkül.
Egy másik, sokaknak fejtörést okozó szó: gift or present?
A ’present’ és a ’gift’ egymás szinonimái, és mindkét szó ajándékot jelent. De akkor mégis miért és mikor használjuk őket helyesen?
Mi a különbség?
A ’gift’ szó eredete német, a ’present’ francia. A 13. századtól mindkettőt használták, ha valaki nem várt meglepetést, ajándékot kapott. A ’gift’ szót szélesebb körben használják, jelenthet például tehetséget – musical gift (zenei tehetség), vagy olyan megfoghatatlan fogalmat, mint ’gift of a quiet day’ (egy nyugodt nap ajándéka), de a ’presents’ (ajándékok) megvásárlására a legjobb hely a ’gift shop’ (ajándék bolt).
Egy hamisítatlan angol karácsony elképzelhetetlen karácsonyi puding nélkül, nemigaz?
Eredetileg egy kása-szerű étel volt, amit tejben forraltak fel, fahéjjal ízesítettek és sáfránnyal színeztek. Yorkshire-ben ez volt az első étel, amit elfogyasztottak karácsony reggelén. Az idők során változott a recept összetétele, mai formáját a viktoriánus kor embereinek köszönhetjük.
A Christmas pudding 13 összetevőből kell, hogy álljon, ezzel utalva Jézusra és tanítványaira. A hagyomány szerint mazsola, ribizli, faggyú, barna cukor, zsemlemorzsa, citrom, citromhéj, narancshéj, liszt, tojás, tej, brandy és különböző fűszerek keveréke alkotja ezt a finomságot. Advent előtti vasárnap kezdik el összeállítani a Christmas puddingot, és úgy hívják, hogy ’stir up Sunday’ vagyis keverő vasárnap.
Egy edényben a család minden tagjának háromszor kell fakanállal összekeverni a hozzávalókat, és közben kívánhattak. Fontos, hogy keletről nyugat felé kell keverni, ezzel utalva a három bölcs útjára. A hagyomány szerint egy hatpenny-s érmét sütnek a süteménybe, és aki megtalálja, szerencsés lesz egész évben.
A mince pie az angolok egyik kedvenc karácsonyi desszertje.
Különböző aszalt és kandírozott gyümölcsök, fűszerek és alkohol keverékét töltik apró vajas tésztába, hogy aztán a főfogás után kedvére lakomázzon belőle a család apraja nagyja. A receptet és a különleges hozzávalókat a 13. században a keresztes lovagok hozták Európába a szent földről. Régen hús is volt a pitében, bár ma már csak a név utal rá, hiszen a ’mince’ darált húst jelent.
’The proof of the pudding is in the eating’ vagyis akár jó, akár rossz a ’pudding’ csak úgy derülhet ki, ha megkóstoljuk (‘A puding próbája az evés.‘) első írásos megjelenése egészen a 14. századig nyúlik vissza.
Na de mi is az a pudding?
Ez egyszerű, gondolhatnánk, viszont míg a pudding Amerikában krémes, édes desszert, Angliában ugyanez a szó különböző húsok és szezonális töltelékek keverékének neve, amit például amit a kolbászba töltenek.
Az angoloknál a puding neve ’custard’. A régi időkben, amikor még nem volt hűtő, vagy bármilyen megfelelő technológia, nehéz volt az ételeket hosszú ideig frissen eltartani. Ezért kellett letesztelni, megkóstolni, hogy még ehető-e a hús.
Másik kifejezés, amit ezzel kapcsolatban használnak: ’Don’t knock it until you try it’ vagyis ‘Ne kritizáld, amíg ki nem próbáltad‘.
Robin, vagyis az apró, vidáman csivitelő vörösbegy az Egyesült Királyság nemzeti madara.
Általában Christmas robin-nak is szokták hívni, és az angol karácsonyi üdvözlő lapokon, csomagoló papírokon, ajándék dobozokon rendszeresen felbukkan. A régi legenda szerint mikor a kis Jézus megszületett, a jászolban nagy hideg volt, és a tűz, ami melegen tartotta volna a Megváltót, igencsak kevésnek bizonyult. Ezért Mária megkérte a körülötte lévő állatokat, hogy segítsenek melegen tartani a kisdedet. De az ökör aludt tovább, a szamár lusta volt, a ló és a birka sem mozdult. Ekkor Mária szárnycsapkodást hallott. A vörösbegy meghallotta az anya könyörgését, és odarepült hozzá, hogy segítsen. Szárnyaival folyamatosan csapkodott és száraz ágakat hordott, hogy felélessze a tüzet. A hirtelen felcsapó láng megégette a madárka mellét, de ő mit sem törődve vele, csak tovább hordta az ágakat, hogy az újszülött a biztonságos melegben alhasson. Mikor Mária látta, hogy a madár begye vörös maradt az égés nyomán, megáldotta őt az önzetlenségéért.
Egy másik történet szerint azért fontos része a vörösbegy a karácsonynak, mert az első postások vörös egyenruhát viseltek, és egy időben így is hívták őket: robins.
Az angol családi vacsorák elengedhetetlen kelléke a ’cracker’ amit magyarul pukkantóként fordíthatnánk le.
Bevallom, nálunk évek óta a karácsonyunk hagyománya, hogy ezzel kezdjük az ünneplést. Valamikor 1840 és 1845 között egy londoni bonbon készítő, Tom Smith találta ki a cracker ötletét, hogy jobban el tudja adni az édességeit. Halála után fiaira hagyta az üzletet, akik folyamatosan fejlesztették, járták a világot új ötletekért, míg a mostani, mondhatni végleges és tradícionális formáját elnyerte a cracker.
Egy nagy szaloncukorra emlékeztet az alakja, és a két végét határozottan meghúzva adja a pukkantó hangot. Családdal, barátokkal együtt közösen is kinyithatjuk, ha mindenki megfog egy-egy cracker véget, és egyszerre húzzuk meg. Belül egy papírkorona található, ami valószínűleg a három királyokra utal, valamint egy tipikus angol humorú vicc vagy szóvicc, ami bevallottan még az angolok szerint is borzalmasak, és egy apró ajándék. Az idők során több különleges cracker kollekció is született, többek között a királyi család ihlette koronázási crackers, de II. Erzsébet családjának külön készülnek pukkantók.
Bah humbug! – micsoda különleges kifejezés, nemigaz?
Valójában Charles Dicken Karácsonyi ének (Christmas carol) című művének főszereplője, a karácsonyt felesleges felhajtásnak és pénznyelőnek tartó Ebenezer Scrooge tette népszerűvé, már a 18. század közepén megjelent különböző írásokban. Mi magyarok is használjuk ezt a humbug kifejezést olyasmire, ami nonszensz, butaság, ép ésszel felfoghatatlan vagy valótlan.
Egyébként a Scrooge önállóan is használatos az angolban. Ha valaki ünnep rontó, vagy rontja a hangulatot, lehet figyelmeztetni:
Don’t be a scrooge! Ne légy Scrooge!
Karácsonykor az ajándékozásnak is nagy hagyománya van, de hogy milyen ajándékkal jár a legjobban gyermeked, arról itt írtam.
Te, kedves Olvasóm biztos vagyok benne, hogy ugyanolyan lelkes izgalommal várod a karácsonyt, mint én. Úgyhogy mindenkinek csillagszórós, mézeskalács illatú, békés ünnepeket kívánok!
Merry Christmas to you all!
