Sokak szerint a pici baba még úgysem érti, hogy miről szól egy mese. Ezért felesleges bármilyen mesekönyvet is mutatni vagy olvasni neki. Pedig a nyelv az egyik legfontosabb kapcsolat a gyermek és a szülő között.
A Harvard Child development Centre által végzett kísérlet megmutatta, mennyire fontos a korai interakció anya és gyermeke között.
A Mozdulatlan arc kísérlet
A „Mozdulatlan arc kísérletben – Still face experiment” a kicsi baba anyukájával szemben van, jól látja őt, és amikor anya rámosolyog, magyaráz neki, ő boldogan reagál vissza. A következő pillanatban viszont az anya kifejezéstelen arccal néz a babára. A baba először próbál kontaktust teremteni a felnőttel, mosolyog rá, gagyog neki. Folyamatosan mutogat, választ vár. Anya viszont nem reagál. Ezután a baba kétségbe esik, tapsol, próbálja felhívni magára a figyelmet. Semmi. A gyermek próbálja megnyugtatni magát, szájába veszi a kezét. Majd körbenéz, külső segítséget keres, hogy valaki talán segít neki. Vajon mi vette el anya figyelmét? Próbálja kitalálni. Majd reménytelenül sírni kezd.
Ez a reakció a tudósok kutatásai alapján belénk van kódolva, ez nem tanult viselkedés.
Egy másik kísérletben Hart and Risley https://psycnet.apa.org/record/1995-98021-000 42 családot látogattak havi egy óra rendszerességgel a gyerekek 7 hónapos korától 3 éves koráig. Azt találták, hogy anyagiaktól, szomszédoktól, játékok mennyiségétől, egyéb körülményektől függetlenül a gyerekek fejlődésében az volt a legfontosabb, hogy milyen szoros és törődő volt a kapcsolat a szülők és a gyerekek között. A többet kommunikáló szülők gyerekei hatalmas szóbeli előnyre tettek szert. Vizsgálták, hogy átlagosan hány szót intéznek a gyermekhez, és azt találták, hogy a legkevesebb szót használó szülők csupán 600 szót intéztek a gyerekükhöz egy óra alatt, míg voltak olyanok is, akik több mint 2000 szót mondtak a gyermeküknek.
Ez azért fontos, mert az agy neurológiai fejlődése a szavak mennyiségétől függ. Minden egyes szó, amikor kimondjuk, stimulálja a neuront, és amikor ismét kimondjuk, ugyanaz az út stimulálva van ismét. Ettől erősebb lesz, szerte ágazik, és így kialakul a tanulás képessége. Viszont ha a szavakat nem ismételjük, vagy nincs elég interakció akkor a neuronok elhalnak.
Naponta többször beszélgetsz, játszol, kommunikálsz gyermekeddel, de a legjobb eszköz, amit a legváltozatosabban tudsz használni, azok a mesekönyvek. Akár anyanyelvű, akár idegen nyelvű mesekönyvekről legyen szó, mindenképp sokat fejlődhet gyermeked általuk.
Na de mikortól adjunk könyvet a gyerek kezébe?
Már a fogni képes babának is érdemes odaadni a színes textilkönyvet, amit nyugodtan a szájába vehet. Általában egy-egy nagy állatfigura vagy tárgy képe van a pár oldalas, puha anyagból készült könyvben. Nézegessétek, lapozgassátok, akár mesét is kitalálhatsz hozzá. Mutass rá a képre és mond a gyermeknek, mi van a képen, játszd el milyen hangot ad ki.
Vigyázz, hogy ha angolul is szeretnéd megtanítani az alapszavakat, az állatok hangjai például nem minden esetben ugyanazok, mint a magyar nyelvben.
A vastag kartonból készült leporelló mesekönyveket különböző méretben és eltérő tartalommal találod meg a könyvesboltok polcain. Minél kisebb a gyermeked, annál egyszerűbb és egyértelműbb képeskönyvet válassz. Nem az a jó könyv, amire ráírják, hogy ez a gyermekedet tanítja, hanem az, amelyik bájos rajzaival az érzelmi intelligenciát fejleszti.
Nagyon hasznos és többfunkciós a szavak nélküli, csak képekből álló mesekönyv.
Hatalmas előnye, hogy bármilyen nyelven lehet elmondani, egyszerűbb vagy összetettebb mesét egyaránt. A történet csak a mesélőtől függ, bár a gyerekek szeretik, ha ugyanazt, ugyanúgy meséljük nekik. Akár közösen is kitalálhatjátok a saját meséteket. Kisebb gyerekeknél bőven elég, ha arról mesélsz, hogy mi van a képen, milyen színű, vagy hogy hívják pl. a kutyust a képen.
Az elején mindenképpen rövid könyvet válassz, mert a kicsi gyerekek csak rövid ideig tudnak koncentrálni.
Még ha a színjátszás messze is áll tőled, gyermeked nagyon fogja szeretni, ha a különböző szereplők más és más hangon szólalnak meg általad. Nem kell Oscar díjas alakítást nyújtanod, de ha egy kicsit feljebb vagy lejjebb viszed a hangodat egy-egy karakternél, gyermeked nagyon fogja élvezni az előadást, és újra fogja kérni, hogy mesélj neki.
Ha már itt tartunk, a gyerekek nagyon szeretik ugyanazt a történetet újra és újra hallani. Tudom, hogy felnőttként ez eléggé fárasztó lehet, de hidd el, hogy gyermeked fejlődése érdekében akár tucatszor érdemes elmesélni ugyanazt a mesét, ha szeretné. Időnként az ember lánya megpróbálja kicselezni a kis csibészt, és kihagyni egy-egy sort, vagy akár egy egész oldalt. A szemfüles gyerkőc viszont kiszúrja, és figyelmeztet: Anya, nem ez jön! Aztán eljön a pillanat, amikor már magának ’olvassa’ fel a mesét, sőt halandzsa nyelven angolozik is. Emlékszem, amikor a lányom kedvenc meséjét angolul mesélte el nekünk. Több halandzsa volt benne, mint értelmes angol szó, bár a ritmus és hanglejtés hasonlított. Örök családi emlék marad.
2-3 éves korban azok a mesék lesznek a kedvencek, amikben hétköznapi cselekvések vannak, amik a gyerekeddel is megtörténnek nap mint nap és a történet szereplői gyerekek vagy állatok. Ha a kisgyerek azonosulni tud a főhőssel, akivel apró bonyodalom történik, és a végén mégis minden jóra fordul az megnyugvással tölti el.
Amint ovis lesz, gyermeked egyre jobban kedveli a láncmeséket, a párbeszédes fordulatokat és a ritmikus ismétléseket. Az állatos mesék ebben a korban még mindig a legérdekesebb mesék, amik egyre több kalandot tartalmaznak. A varázsmesék még félelemmel töltik el a gyermeket, akárcsak a hosszú és bonyolult történetek, ezért ezeket inkább kerüld még egy ideig.
A mesevilág kapuja 4-5 éves korban nyílik ki gyermeked számára, amikor már el tudja különíteni a valóságot a mesék világától, ugyanakkor képes beleélni magát a szereplők helyzetébe. Azonosul a főszereplővel, szurkol neki, és már a varázslények, a tündérmesék is elkezdik érdekelni.
Ha eddig nem tettétek, eljött az ideje, hogy könyvtárba járjatok!
Változatos, izgalmas, sosem látott régi és új könyvek garmadája vár titeket a polcokon. Ráadásul az éves könyvtári tagság biztos hogy olcsóbban jön ki, mintha minden mesekönyvet meg kéne vennetek.
Mielőtt iskolába megy, gyermeked valószínűleg megkedveli a terjedelmesebb és bonyolultabb tündérmeséket, a különleges varázslényeket, akik olyan helyeken élnek, amik csak a képzeletben léteznek és olyasmiket tudnak, amit senki más rajtuk kívül. Eddigre gyermeked képek alapján képes önállóan kitalálni a saját meséit, különleges történeteket.
Az iskolában aztán megtanulja a betűket összeolvasni, és egyre önállóbban fog magának olvasnivalót választani. Egyik legkedvesebb emlékem a múlt nyári táborokból, amikor több növendékem is a pihenő időben elővették az otthonról hozott könyvüket, és a csendes pihenőt olvasással töltötték.
Ha gyermeked 7-8 éves koráig együtt választottátok ki a könyvesboltban vagy a könyvtárban mit olvassatok, remélhetően mindent megtettél, hogy később is olvasó ember legyen csemetéd. A sok pozitív élmény megalapozza azt, hogy tiniként és később felnőttként is szívesen vegyen a kezébe könyvet. Ezért arra bátorítalak, hogy minél előbb, minél több, gyermeked korosztályának megfelelő olvasnivalóval vegyétek körbe magatokat
